Közösségi média, mint kutatási aranybánya

A kutatási folyamat számos pontján beépíthetők a közösségi média funkciók a toborzástól kezdve egészen az adatgyűjtésig.

Era 2021. Nov 15.

A közösségi média használata a vérünkben van, hiszen online marketing ügynökségként nap mint nap azon dolgozunk, hogy az ügyfeleink online megjelenése a lehető leghatékonyabban működjön.

Ez pedig előnyt jelent a kutatási üzletágunk számára is, ugyanis a kutatási folyamat számos pontján beépíthetők a social media funkciók a toborzástól kezdve egészen az adatgyűjtésig.

Mutatjuk, hogyan… 

 

Úgy toborzunk, mint még soha

Ügyfeleink kérdéseit és kutatási problémáit a legkülönfélébb megközelítésekkel és módszerekkel igyekszünk megválaszolni, így gyakran előfordul, hogy egészen speciális célcsoportok elérésére van szükség, ami nem könnyű feladat. 

Amikor már a panelszolgáltatók is vakarják a fejüket, mi indítunk egy kampányt azért, hogy valóban a célcsoportnak megfelelő válaszadókat érjük el.

Nézzünk egy konkrét példát…

Néhány éve a Terrán Tetőcserépgyártó Kft. azzal a kéréssel keresett meg minket, hogy térképezzük fel, milyen vásárlói típusok fordulnak elő a tetőcserép vásárlók között.

A kutatási kérdés egyértelművé tette egy nagymintás leíró kutatási projekt megvalósításának igényét, amit online kérdőíves megkérdezés formájában végeztünk el. Panelkutatás segítségével azonban nem tudtunk megfelelő számú válaszadót elérni, akik az elmúlt évben vettek, vagy egy éven belül tervezték a tetőcserép vásárlást.

Végül kvótás mintavétel mellett döntöttünk, mely segített a minta lakossági reprezentativitásához közelíteni úgy, hogy Facebook kapányokat (☝️) indítottunk területi, nemekre és korkategóriákra vonatkozó célzással.

Végül 400 fő megkérdezésével tudtuk zárni a terepmunkát.

terran celcsoportok

Használjuk az adatokat!

A social media persze nem csak toborzásra alkalmas, hiszen önmagában is rengeteg adatot tartalmaz.

A felhasználók folyamatosan nyomokat hagynak maguk után, ami kutatási szempontból aranybánya, így kvalitatív és kvantitatív szempontú elemzésekre is lehetőséget ad.

A felhasználók által létrehozott tartalmak

A közösségi média elemzésének egyik lehetősége, hogy a felhasználók által létrehozott tartalmakat (legyen az szöveges, képi vagy videós tartalom) szekunder adatforrásként tekintjük, így egy adott kutatás kérdéseihez igazítva gyűjtjük össze, rendszerezzük, majd értelmezzük őket.

Jó inspirációs alapként a sroutsocial 7 olyan fogyasztói  insight-ot gyűjtött össze, melyek a közösségi oldalak használatával is elérhetők:

  1. hogyan használják a fogyasztók az adott terméket
  2. mit nem kedvelnek egy márkában
  3. mit szeretnek benne
  4. milyen jövőbeli elvárásaik vannak a fogyasztóknak
  5. milyen trendek iránt érdeklődnek
  6. milyen személyiségjegyekkel rendelkeznek a fogyasztók
  7. és milyen tartalmakra reagálnak leginkább

Ebből a felsorolásból is jól látszik, hogy a felhasználási lehetőségek tárháza nagyon színes, a kivitelezést csak a kutatási kérdések határozzák meg.

Nézzünk egy példát…

Képzeljük el, hogy egy márka tipikus fogyasztóit szeretnénk kategorizálni, de a lehetőségek nem adottak egy kvantitatív szegmentáció kutatás lebonyolítására, amit hagyományosan kérdőíves megkérdezéssel végeznénk el. 

💡

A közösségi oldalakon a legkülönfélébb témák mentén szerveződnek csoportokba a fogyasztók, ahol megosztják egymással a kérdéseiket, tapasztalataikat és véleményüket, sőt akár képeket, videókat is töltenek fel egy-egy termék fogyasztásával kapcsolatban. Bár a primer megkérdezéshez képest nyilvánvalóan jelentősen alacsonyabb az eredmények pontossága, de a megoldás alkalmas lehet:

  • egy primer megkérdezés előkészítésére,
  • a fogyasztói szegmensekről való gondolkodás megalapozására vagy
  • digitális szegmensek feltérképezésére.
social post
Forrás: Facebook IKEA Inspiration Hub csoport

Persze az adatgyűjtés túl tud lépni a “Facebook csoportok” körén, sőt automatizáltan, mesterséges intelligencia technológia bevonásával tud működni, ami újabb perspektívákat tár a kutatók elé. Ezt hívjuk social listeningnek, amivel jellemzően erre specializálódott kutató ügynökségek foglalkoznak.

A social listeninget röviden úgy is lehet definiálni, mint egy forradalmi eszköz cégek és márkák számára, amely összegyűjt minden releváns tartalmat az internetről (bármilyen témában), és insightokat nyújt nekünk anélkül, hogy ezt a rengeteg cikket, posztot, kommentet vagy bármilyen más, szöveges megnyilvánulást nekünk valójában el kellene olvasnunk, és következtetéseket levonni belőle.

Forrás: neticle.com

A social listening módszer a közösségi oldalakon megjelenő említések és kommentek, nyilvános cikkek és bejegyzések feldolgozásával segít megérteni, hogyan éreznek a felhasználók az adott márkáról/ termékről, sőt akár annak versenytársairól is.

A módszer számos területen jól alkalmazható, hiszen segít

  • növelni a fogyasztók elköteleződését,
  • kezelni a krízishelyzeteket,
  • folyamatosan monitorozni a versenytársakat,
  • felkutatni az aktuális fájdalompontokat,
  • megtalálni az értékesítési lehetőségeket és a potenciális fogyasztókat,
  • nyomon követni a fontos influencereket.

És ez még nem minden…

A felhasználók digitális lábnyomát is követhetjük

A digitális tér nem csupán szándékosan előállított tartalmakat szolgáltat, hiszen a felhasználók rengeteg nyomot hagynak a kattintásaikkal, kereséseikkel és a weboldalakon töltött tevékenységeikkel.

A közösségi média megjelenések stratégiai tervezésének első lépése mindig az, hogy megfigyeljük és megértjük, hogyan működnek a felhasználók. Ennek pedig a legjobb eszköze a social media audit.

A social media audit az üzleti mutatószámok folyamatos felülvizsgálatának folyamatát jelöli, melynek célja a növekedés, az üzleti lehetőségek és annak felmérése, hogy hogyan lehetséges a digitális megjelenést fejleszteni.

Forrás: sproutsocial.com

Bár a céltól függően egy-egy audit nagyon eltérő is lehet – hiszen számtalan mutatószám elérhető – de a legfontosabbakat a legtöbb elemzés tartalmazza:

  • a profilra vonatkozó alapinformációk (pl. név, url stb.)
  • felhasználói elköteleződésre vonatkozó mutatók
  • megosztásokkal kapcsolatos mutatószámok
  • a célcsoportok demográfiai háttere
  • a hivatkozásokhoz tartozó forgalom
  • csatornaspecifikus mutatók

Az óriási mennyiségű adathalmaz számtalan lehetőséggel kecsegtet, de fennáll a veszélye, hogy elveszünk az adatokban. Ezért az audit elkészítésének kritikus mozzanata a kutatás céljának kijelölése, mely mederben képes tartani az elemzést, ha rajta tartjuk a fókusz. Ehhez persze ismernünk kell a lehetőségeinket.

🔥🙋🔥

Most, hogy a cikk végére értél úgy érzed, nem használod ki megfelelően a közösségi média adta lehetőségeket? Érthető!

Mi segítünk! Vedd fel velünk a kapcsolatot és nézzük meg, hogyan tovább.

Ajánlott bejegyzéseink

5 tipp, hogyan használd cégként az Instagramot

Az Instagram napjainkban az egyik leggyakrabban használt közösségi média platform, azonban még nem annyira telített mint a Facebook. Ez bizony azt is jelentheti, hogy itt egy lehetőség arra,...

Kriszti 2021. Nov 19.