A digitális marketing szakma egyik leggyakrabban hallatott hívószava a felhasználói élmény (user experience), mellyel ma már sok esetben UX dizájnerek foglalkoznak, de nem árt hozzá egy kutató is. 🤓
De miért kell ezt (is) kutatni?
Egy weboldal vagy alkalmazás tervezésének fontos célja, hogy az adott felület ne csak informatív legyen, de értéket közvetítsen, élményt jelentsen és elégedettséget eredményezzen a felhasználók számára. Ennek megvalósításához pedig ismerni kell a felhasználót.
A felhasználói élmény vizsgálata a felhasználói célcsoport olyan szisztematikus elemzése, mely valós képet és a dizájn folyamatba beépíthető insight-okat szolgáltat a felhasználói viselkedéssel és a felhasználás körülményeivel kapcsolatban.
Itt is – mint minden más kutatás esetében – a különböző célok és kutatási kérdések más-más módszertant tesznek szükségessé.
Számtalan módszer áll rendelkezésre
A Nielsen Norman Group összegyűjtötte, milyen módszerek állnak rendelkezésünkre a felhasználói élmény vizsgálatára. A felsorolt módszereket három dimenzió mentén csoportosíthatjuk:
Kutatási módszertan
kvalitatív (vagy direkt): feltáró jellegű kutatás, melyben kis mintaelemszám elérésével miértekre keressük a választ. Ide tartozik a mélyinterjú, a fókuszcsoport vagy az etnografikus kutatások, ahol részletes és mély információkat szerzünk a felhasználókról és magáról a felhasználásról is.
kvantitatív (vagy indirekt): leíró jellegű kutatások, ahol nagy mennyiségű adat felvétele alapján jönnek létre az eredmények. A hagyományos kérdőíves megkérdezés mellett gyakran használt megoldás az A/B teszt vagy a felhasználói útvonal elemzés is, ahol a látogatók automatikusan rögzített online lábnyoma kerül elemzésre.
Megközelítés
vélemény-központú (attitudinal): megkérdezésen alapuló módszerek
viselkedésközpontú (behavioral): megfigyelésekre támaszkodó megoldások
Kontextus
- természetes közeg, ahol a valós felhasználás figyelhető meg,
- laboratóriumi vizsgálat,
- kontextus nélküli közeg, amikor nem a termék használata közben végezzük a felmérést és
- vegyes/ hibrid megoldás
Ez alapján alábbi ábra szemlélteti az elérhető módszereket:
Forrás: nngroup.com, 2014
Nem mindegy, mikor mit választunk!
Nem elég a módszerekkel tisztában lennünk, fontos kérdés, hogy mikor, a fejlesztések mely szakaszában érdemes őket bevetni. Bár a módszerek tárháza széles, most néhány olyan technikára összpontosítunk, melyek a legjellemzőbben használatosak a UX kutatások 4 fő szakaszában:
1) A felhasználók preferenciáinak meghatározása
- felhasználói mélyinterjúval, mely alkalmas a felhasználók saját környezetében felmérni egy adott feladat megoldásának folyamatát, illetve
- naplózással, ahol a résztvevők egyénileg rögzítik az interakcióikat a vizsgált felülettel kapcsolatban.
2) Annak felmérése, hogyan elégíthetjük ki a felhasználók igényeit
- kártyarendezéses módszerrel, mely során a résztvevők a kártyákra írt szavakat vagy kifejezéseket rendszerezik vagy csoportosítják, ami segít megbizonyosodni arról, hogy az oldal felépítése követi-e a felhasználói logikát.
- Komplex megoldást jelent ezen kívül, ha különböző technikákat alkalmazva Customer Journey Map-et hozunk létre.
3) A dizájn értékelése
- felhasználói tesztekkel (usability tests), ahol a használat különböző aspektusait vizsgáljuk vagy
- elérhetőségi tesztekkel, melynek középpontjában a hozzáférhetőség áll.
4) Végül pedig fontos a potenciális problémák, új lehetőségek és trendek nyomon követése, melyet
- megtehetünk hagyományos kérdőívek segítségével vagy
- a auditok lefuttatásával, mely a weboldal forgalma alapján képes a felhasználók viselkedését átvilágítani.
A helyes módszerválasztást az alábbi ábra részletesebben tárgyalja:
Forrás: nngroup.com, 2017
Bármilyen módszert is választunk, mindig a jól definiált kutatási problémára kell fókuszálnunk. Az eredmények akkor lesznek megfelelők, ha jó kérdéseket teszünk fel. Ebben tudnak segíteni a Y-shift kutatói.
